Megteremti magának Istent

Nem tartom magam vallásosnak, de ateistának sem. Nem Istenben nem hiszek, hanem a vallásban, és az egyházban, mint intézményben. De hogyha létezik, milyennek képzelem? Ilyennek, leszámítv azt, hogy testet, vagy bármilyen külső jegyet képzelek hozzá. Nem, az én istenem nem Dumbledore, vagy Gandalf, de nem is egy fekete nő. Semmi. És minden.

Varázsló

Ismered az ősz varázslót,
vesébe látó szemekkel?
Mennydörögve tegnap rád szólt,
ma viszont vígan nevet fel.
Olykor mosolya napsütés,
közben villámot szór szeme,
míg mennydörgő hangja üt és
jobb nem vitatkozni vele.

Csillagos ég a köpenye.
Mint a sötétség, végtelen.
És hogy ifjú vagy öreg-e?
Korát nem mérik években.
Lábnyomában vad táncra kél
tengerek tajtékzó vize,
s viharos sóhajtása szél.
Tenger sója könnye íze.

Fel-feldobott kőben látod,
s patak habjaiban ázik.
Lángtündérek közt találod,
majd felhőkkel bújócskázik.
Ám ha vágysz a látványára,
eltűnik, de visszatér majd.
Hisz ő minden álmod szárnya:
nem más, mint a vér, ami hajt.